Rólunk

Élet-Labor Élménypedagógiai és Közösségépítő Egyesület

Azon dolgozunk, hogy az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás minél több gyermekhez és felnőtthöz eljusson. Hiszünk abban, hogy a tanulás akkor a leghatékonyabb, ha valódi élményeken alapul.

Kik vagyunk?

 Az Élet-Labor Élménypedagógiai és Közösségépítő Egyesület célja az élménypedagógia, élményterápia és tapasztalati tanulás módszertanának széleskörű megismertetése, népszerűsítése, eszközeinek alkalmazása, a módszertannal foglalkozó vagy az iránt érdeklődő szakemberek, szervezetek kapcsolódásának elősegítése a nyugat-magyarországi régióban. 

Munkánk középpontjában az élménypedagógia, valamint a vadon- és kalandterápiás módszertan áll. Ezeket az eszközöket elsősorban gyermekekkel és fiatalokkal alkalmazzuk, ugyanakkor tapasztalataink szerint hatékonyan működnek felnőttek – különösen segítő szakemberek – fejlesztése során is. A módszertani megközelítés alapja a tapasztalati tanulás (learning by doing), amely a közvetlen élményeken és aktív cselekvésen keresztül támogatja az önreflexiót és a tanulási folyamatokat.

Az élménypedagógiai és kalandterápiás technikák elsődlegesen a személyes és szociális kompetenciák fejlesztését célozzák, különös tekintettel az önismeretre, az önértékelésre, az egyéni felelősségvállalásra, valamint az együttműködési és problémamegoldó készségekre. E módszerek ugyanakkor jól in

tegrálhatók környezeti nevelési, illetve más pedagógiai vagy fejlesztő programokba is.

Az egyesület elnökségi tagjai 2019 óta dolgoznak együtt Élet-Labor néven. Szakmai együttműködésünk közös metszéspontját a gyermekvédelem területe jelentette, azon belül is a gyermekotthonok világa. Bár eltérő szakmai háttérrel érkeztünk, mindhárman hosszabb időn keresztül foglalkoztunk hátrányos helyzetű, nehéz élethelyzetben lévő gyermekekkel. Ez a tapasztalat ösztönzött bennünket arra, hogy – kezdetben egymástól függetlenül, később tudatosan együttműködve – alternatív, élményalapú megközelítéseket keressünk a gyermekek gondozásában, fejlesztésében és támogatásában.

Tevékenységeink közé tartozik a Nyugat-magyarországi Élménypedagógiai Konferencia szervezése és lebonyolítása, melynek hatására 2024-ben újraindítottuk a Vasi Élménypedagógiai Műhelyt, ami teret ad a rendszeres találkozásra, közös fejlődésre, gondolkodásra. Az így kialakult szakmai és emberi kapcsolatok tették lehetővé az egyesületté válást.

 Mit csinálunk?

Élményalapú, tapasztalati tanulásra épülő folyamatokkal dolgozunk, amelyek a csoport valós működésére reflektálnak. Tapasztalt szakemberekként tudjuk: az eredményes együttműködés nem magától alakul ki. Bizalomra, együttműködésre és valódi kapcsolódásra van szükség – ezek pedig akkor erősödnek, ha a résztvevők kilépnek a megszokott szerepeikből, és új nézőpontból tapasztalják meg egymást. 

Programjainkat mindig az adott közösség aktuális igényeire szabjuk, kültéri és beltéri elemekkel támogatva a kommunikáció fejlődését, a közös élményekből születő összetartozás érzését és a stresszoldást. A célunk, hogy a közösen átélt helyzetek valódi felismerésekhez vezessenek, amelyek a mindennapi munkában is érezhető, fenntartható változást hoznak.

 Az Egyesület elnökségi tagjai

Laura 

Pál Laura vagyok, az egyesület alapítótagja, segítő szakember, projektmenedszer, egy kisfiú anyukája. Szakmai pályafutásom során két fontos állomást emelek ki. Az élménypeadgógiai alapokat a HoldfényLiget Kalandparkban szereztem, ezután 8 évig dolgoztam speciális szükségletű gyermekotthonban, ami azt gondolom nagyon sokat tett a szakmai fejlődésemhez. Miért lettem segítő? Mert hiszem, hogy az ember kapcsolatban gyógyul. Hiszek abban, hogy ott vagyok valaki mellett akkor is, amikor nehéz. Amikor segítek rátalálni a saját belső erőforrásaira. Miközben ő jobban lesz, én is tanulok, fejlődöm, megélek, átélek.

Élménypedagógiai trénerként és mentálhigiénés szakemberként embereket kísérek életük nehezebb szakaszain. A munkámat a kíváncsiság, a nyitottság és az elfogadás vezérli.

A saját élményen alapuló tanulással több mint tíz éve találkoztam egy norvégiai ösztöndíj fél éves szemesztere alatt. Ott vált világossá számomra, hogy a legmélyebb és legmaradandóbb tanulás mindig a saját tapasztalásból születik – ez azóta is meghatározza, ahogyan dolgozom. 2016-ban elvégeztem az Élményakadémia Training of Trainers képzését, ami nemcsak módszertant adott, hanem szemléletet is.

Azt vallom, hogy a legmélyebb tanulás az életből, a tapasztalatokból és a valódi kapcsolódásból születik. A tapasztalati tanulás csúcsa nekem az expedíció, ami önmagunk, a természet, a másokhoz való viszonyunk, a fizikai korlátaink, a határaink felfedezése, és ehhez a legjobb asszisztencia a természet.

Mariann

Tóth Mariann vagyok, az Egyesület alapító tagja, pszichológus. Állami gondozott gyerekek nyári nomád táborában kísérőként tapasztaltam meg először, milyen mély változást tudnak hozni az élmény alapú outdoor programok. A gyerekek felszabadultabbá, együttműködőbbé és kitartóbbá váltak, a kapcsolatunk is új szintre lépett. A szabad ég alatt alvás, a közös főzés és a kihívások olyan önreflexiót és csapatszellemet hoztak felszínre, amit korábban ritkán láttam. Ezen a programon a Pedagógia Plusz trénereivel jártuk be a Vasi hegyhátat, majd végül ebből az élményből nőtte ki magát az Élet-Labor csapat és az Egyesület.

Az élménypedagógiával elméletben 2018-ban, az Élményakadémia Forrás Konferenciáján és az azt megelőző nemzetközi workshopon találkoztam. Eközben egy őrségi tanyán éltem, ahol állatokat tartottam, és munkám részeként hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztattam. A képlet kitisztult: fű, fa, bot, tűz, víz, sár plusz néhány játék, kötél, labda. Ha természetes kihívásokat tudatosan kombináljuk játékelemekkel, a tapasztalati tanulás több szinten is megjelenik, és mély hatást fejt ki.

2020/21-ben elvégeztem a kéTTé Alapítvány Tapasztalati/Outdoor Tréner (kaland- és vadonterápiás irány) képzését, szerveztem napközis és "ott-alvós" gyerektábort a Körmendi Gyermekjóléti munkatársaként, cotrénere voltam az Élet-Labor kamasz expedíciós túráinak. Tanácsadó szakpszichológusként munkám jelenlegi fókusza az egyéni pszichológiai tanácsadás, a kiscsoportos fejlesztés és a hipnoterápia, Szombathelyen egy intézményben iskolapszichológusként tevékenykedem. A tapasztalati szemlélet a saját önismereti utamban is fontos eszköz: rugalmasságra, kreativitásra és játékosságra ösztönöz.

Ágota

... feltöltés alatt... 

Az Egyesület további tagjai

Bori

Kostyák Bori vagyok. Jelenkori szerepeim közül a legfontosabbnak az anyaságomat tartom, de a mindennapokban sokszor játszom tanárt, s ezen belül élménypedagógust, kulturális szakembert, fesztiválszervezőt vagy írót. Alapjáraton egy sokat gondolkodó és még többet érző felnőtt nő vagyok, aki igyekszik azon az úton haladni, amely remélhetőleg önmaga legjobb verziójához vezeti el.

A Szegedi Tudományegyetemen végeztem kommunikáció szakos bölcsészként, így az újságírás az eredeti szakmám, de amióta az eszemet tudom tanítok. Nyolc éve immár hivatalosan is űzöm ezt a kihívásokkal teli, sokat adó és sokat követelő pályát. Dolgoztam állami és egyházi intézményben és egy saját magunk által alapított magániskolában is. (Somolygó Tanoda). Kapcsolódnak hozzám könnyűzenei és komolyzenei rendezvények (Rák Fesztivál, Hangköz Fesztivál), táborok (Süti Tábor, Mesterségek Tábor, Meseíró Tábor, Bogyó Tábor, Zenés angol Tábor), könyvek (Misi és a rakoncátlan zöldségek, Kissomlyó árnyalatai), kulturális és ismeretterjesztő események (Hegyetem előadások, kiállítások, kirándulások, közösségi befőzések), és egyesületek, melyeknek alapító tagja vagyok (Hangköz Kulturális Egyesület, Emberdő Egyesület és az Élet-Labor).

Tanítok és tanulok, írok és olvasok, szavalok, énekelek, szervezek, összegyűjtök, majd szétszórok, kacagok és sírok is, ha kell, és felettébb élvezem az úton levést, meg a kapcsolódásokat. Mostanában a legtöbbet a Veszprém – Kissomlyó – Szombathely tengelyen mozgok.

Az origóim: a férjem, Kissomlyó és a különféle egymással néhol összefüggő, máshol egymástól független csapataim, amelyekben jó emberekkel játszom együtt. Az egyik ilyen az Élet-Labor.

Laura

Horváth Laura vagyok, az egyesület aktív tagja. Szociális munkásként végeztem a Pécsi Tudományegyetemen. Pályám során elsősorban gyermekekkel dolgoztam, akik számomra kiemelt célcsoportot jelentenek. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál bántalmazott gyermekekkel foglalkoztam, később pedig iskolai és óvodai szociális munkásként osztályközösségekkel és egyéni segítő beszélgetések során támogattam a gyermekeket. Szeretek a természetben lenni és ott élményeket gyűjteni – legyen szó erdei környezetről vagy vizi programról. 

Munkámban nagy hangsúlyt fektetek az élménypedagógiai módszerekre és a preventív szemléletre. Tapasztalataim szerint a közösségi foglalkozások erősítik a csoportkohéziót, fejlesztik az önismeretet és az önbizalmat, valamint segítenek a konfliktusok és bullying helyzetek megelőzésében.

... feltöltés alatt ...